A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MKB Alapkezelő írását olvashatják:
2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.
Az infláció már tetőzött, de a koronavírus előtti évek szintje felett marad 2023 során – mondta David Mann, a Mastercard Economics Institute szenior közgazdásza a CNBC-nek.
A napokban látott napvilágot a Pénzügyminisztérium előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának tervezete, amelyet szokatlan módon társadalmi egyeztetésre is felkínált a tárca. Élnék a lehetőséggel.
Ma tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint újabb 75 bázispontos kamatemelésről döntenek. Az ilyen mértékű emelés az EKB történetében szokatlanul nagy, de mégsem ez foglalkoztatja most a közvéleményt: a jegybank ugyanis ma bejelentheti a mennyiségi szigorításról szóló egyeztetés megkezdését, és új lépéseket is bejelenthet a likviditás szűkítésére. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy az EKB milyen szintig tervezi emelni a kamatokat - ha erről bármi újat elárulnak ma, az komoly piaci mozgásokat hozhat.
Rohamosan esik a jen árfolyama, a dollárral szemben már negyven éves mélypontra esett a jegyzést. Azt nem lehet mondani, hogy a japán döntéshozók vállat vonnak a jen leértékelődése láttán, lépéseket mégsem tesznek. A japán jegybank nemhogy kamatot nem emel, még fokozta is a mennyiségi lazítást az előző hónapokban, és azt ígérik, hogy a laza monetáris politika marad. Japán egyértelműen szembe akar menni a globális trendekkel és a piacokkal, de a piac bőven megfizetteti a különutas politika árát. A végeredmény az lehet, hogy a jegybank végül nem tudja elkerülni az eddig politikája feladását - ha pedig mégis megússzák, annak sem feltétlenül fognak örülni.
Az európai EKB, a magyar MNB és a svájci SNB szinte egyszerre tettek meglepő bejelentést múlt héten, miközben az amerikai Fed 28 éve nem látott szigorításról döntött. Az előző hét egyértelművé tette, hogy a jegybanki szigorítás komolyabb lépésekkel járhat, mint amire eddig számíthattunk, és a szigorítás várható hatásai is fájdalmasabbak lehetnek a korábban vártnál. Különösen az EKB hirtelensége tűnhet aggasztónak, a déli tagállamok újbóli megsegítése ugyanis akarva-akaratlanul mindenkiben felidézte az adósságválság éveit. A baj most még messze nem akkora, és ha nem a rossz forgatókönyvek válnak valóra, nem is lesz. Csakhogy az elmúlt néhány hónapban rendre a rosszabb forgatókönyvek igazolódtak be.
Az eurózóna kedvező pozícióban van ahhoz, hogy átvészelje a jelenlegi piaci kilengéseket, és a gazdaság idén és jövőre is növekedni fog - mondta a Financial Times szerint eurócsoport elnöke, aki egyben elutasítja, hogy az eurózóna a 10 évvel ezelőttihez válsággal néz szembe.
A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.
A laza jegybank, a növekvő inflációs kockázatok és a dráguló import miatt tovább gyengült a japán jen a dollárral szemben hétfőn.
A magyar jegybankelnök friss, Facebookon megjelent értekezésében úgy vélekedik, hogy túl hosszú ideig tartott, amíg a Fed és az EKB korrigálta az áremelkedés félreértelmezését és most mindkét nagy központi bank igyekszik visszanyerni a szakpolitikai hitelességét.
2014 óta először változtatta meg az inflációs kockázattal kapcsolatos álláspontját a japán jegybank. Az ország több éve a defláció ellen harcol, de most az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése miatt megnőtt az inflációs kockázat - írja a Financial Times. A hírre a jen gyengült.
Az európai pénzügyi hatóságok szerint szabályszerű, hogy a dán bankok negatív kamatot számolnak fel a betétek után lakossági ügyfeleiknek – írja a Bloomberg.
Az európai bankok számára a hitelkihelyezés nem volt túl jövedelmező tevékenység az elmúlt évtizedben, ezt elsősorban az alacsony - sokszor 0 százalékos - kamatok idézték elő. A bankok úgy próbálják előteremteni a kiesett jövedelmet, hogy növelik a szolgáltatások után beszedett díjakat és bezárják a költséges fenntartású bankfiókokat. Utóbbi fokozhatja az idősebb korosztály kiszorulását a pénzügyi szolgáltatásokból.
Temérdek befektetési lehetőség áll rendelkezésre manapság azoknak, akik szeretnének megtakarítani, de a bőség zavarában sokaknak problémát okozhat annak eldöntése, melyik befektetés lehet a megfelelő. A magyar befektetési alapokkal például rengeteg lehetőség van a befektetési világ különböző szegmenseibe beszállni, de nem árt tisztában lenni az előnyökkel és hátrányokkal. Ehhez szeretnénk mankót nyújtani alábbi írásunkkal.
Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) 50 éves története során először ért el negatív, mínusz 0,05 százalékos kamatlábat hosszú távú finanszírozásban - közölte a pénzintézet az MTI-vel csütörtökön.
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben. A mérlegfőösszeg drasztikus növelésének terhére végzett eszközvásárlási programok a hozamgörbe akár teljes hosszán képesek szabályozni az állampapírok hozamát, elvileg fenntarthatóbbá téve ezzel a korábban megszokottnál sokkal nagyobb GDP-arányos államadósság mellett is az adósságpálya menedzselését. A gyakorlatban azonban ez utóbbi jelentősége csak látszólagos, hiszen teljesen egyértelmű, hogy szükség esetén sor kerülne az államadósságok technikai monetizálására is. A jegybanki függetlenség mibenléte minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.
A japán jegybank volt az első, amelyik extrém laza monetáris politikával próbálta ösztönözni a gazdaságot, és most ők lehetnek az elsők, amelyek jelentős lépéseket tesznek a laza monetáris politikai kondíciók leépítésében. A 8 éve tartó irányvonal ugyanis messze nem érte el a célját, a hátrányai viszont egyre erőteljesebbek voltak. Ha a japán jegybank valóban szemléletváltáson esik át, az iránymutató lehet a Fed és az EKB számára is, akik időközben szinte egy az egyben átvették a japán modellt.
A brit bankok nincsenek felkészülve a negatív kamatokra – mondta el az egyik legnagyobb brit bank, a NatWest elnöke.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
